1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK TÖRÖKORSZÁGRÓL
   

   
   
   Kelet és Nyugat között, Európa és a Közel-Kelet határán terül el ez az ezerarcú világ - Törökország. Csak két és fél órányi repülő út választ el a helytől, ahol minden lépésnél meglep és elvarázsol a festői táj, a történelmi emlékek, a helyi szokások és az itt élő emberek. A természet és a táj szorosan összekapcsolódik a történelemmel és a kultúrával. Anatóliában találhatók azok a települések, melyek 9000 éves múltra tekintenek vissza. Az ország mai határait az I. világháború után, 1923-ban a lausanne-i béke megkötését követően nyerte el, mely egyben a köztársaság kikiáltását is jelentette. A különböző kultúrák és vallások, melyek hosszú időn keresztül hatással voltak az országra, felbecsülhetetlen mennyiségű építészeti, kulturális és történelmi emlékeket hagytak hátra. Az időszámításunk kezdetén történelmi jelentőséggel bíró városok, mint Trója, Pergamon, Efezus, Didim, Perge vagy Aspendos, megőrizték épületeiket és műemlékeiket. Törökországban, ebben a kontrasztokkal teli világban a mecsetek szomszédságában az ortodox templomok éppúgy megtalálhatók, mint a római amfiteátrum árnyékában a hettita települések.
   
   AZ ORSZÁG ALAPTERÜLETE: 780.000 km2
   LAKOSSÁGA: kb. 81 millió fő
   FŐVÁROS: Ankara, de a legnagyobb város Isztambul (kb. 14 millió lakos)
   
   ÁLLAMFORMA: köztársaság
   HIVATALOS NYELV: török. A turistaközpontokban általában beszélnek angolul, németül vagy oroszul.
   IDŐELTOLÓDÁS: a közép-európai időszámításhoz, ill. Magyarországhoz viszonyítva +1 óra.
   HIVATALOS FIZETŐESZKÖZ: török líra (TRY). Érvényes árfolyam (2018. november): 1 TRY = kb. 52 HUF.
   ÉGHAJLAT, JELLEMZŐ KLÍMA: Az országban az időjárás szélsőséges, a Földközi-tenger partvidékét a forró nyár és enyhe tél jellemzi, míg az ország belsejében a kontinentális éghajlat jellemző. A partvidék mentén a szezon májustól októberig tart, a július és az augusztus forró és párás, a hőmérséklet napközben meghaladja a 35 °C-ot.
   ÉGHAJLAT: Törökország az időjárás szempontjából nagyon szélsőséges. A fennsíkokon kontinentális éghajlat jellemző, míg a Földközi-tenger partvidékét forró nyár és enyhe tél jellemzi. A partvidék mentén a szezon májustól októberig tart, de sokszor látni novemberben és decemberben is fürdőzőket. A július és augusztus forró és párás, a hőmérséklet napközben meghaladja a 35°C-t. A tél általában nagyon csapadékos.
   OLTÁSOK: Nincs előírt kötelező védőoltás.
   BEUTAZÁSHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ UTASAINK RÉSZÉRE: Törökországba csak érvényes útlevéllel lehet belépni. Az útlevélnek az országba történő belépést követően még legalább 180 napig érvényesnek kell lennie. A törökországi állam az útlevél érvényességét szigorúan ellenőrzi. A gyermekek számára külön útlevél szükséges. 2014-től a magyar állampolgárok vízummentesen léphetnek be az országba (90 napos tartózkodási időn belül). Megkérjük kedves nem magyar állampolgárságú utasainkat, hogy a rájuk vonatkozó beutazási és vízumszabályokról érdeklődjenek az illetékes követségeken, vagy az utazási irodákban. A fenti szabályok be nem tartásából eredő károk és költségek teljes mértékben az utasokat terhelik. MAGYAR NAGYKÖVETSÉG TÖRÖKORSZÁGBAN: Sancak Mahallesi, Layoş Koşut Caddesi 2. 06550 Yıldız / Çankaya, Ankara, Türkiye, telefon: (00 90) (312) 442 22 73, e-mail: mission.ank@mfa.gov.hu, web: https://ankara.mfa.gov.hu/ TÖRÖKORSZÁGI NAGYKÖVETSÉG MAGYARORSZÁGON: 1062 Budapest, Andrássy út 123., tel: 06-1-344-50-25,
   

2. web: www.budapeste.be.mfa.gov.tr,

3. e-mail: embassy.budapest@mfa.gov.tr 

4. HÍVÁSOK INDÍTÁSA:

   Magyarország hívószáma Törökországból : 00 36 vagy +36
   Törökország hívószáma Magyarországról 00 90 vagy +90
    ÜGYELETI TELEFONSZÁM:
   Csak sürgős esetben, munkaidőn kívül hívható: 00 36 70 329 5102
   Miért érdemes Törökországba utazni?
   Ez a kontrasztok országa, ahol az európai modernitás keveredik a Közel-Kelet egzotikus kultúrájával. A passzív kikapcsolódást kedvelők nagyszerű tengerpartokon napozhatnak. A kalandvágyók ejtőernyőzhetnek, jeep szafarizhatnak, raftingolhatnak, vagy búvárkodhatnak a Földközi-tengerben.
   A történelem iránt érdeklődők számára Törökország maga a paradicsom! Számos ismert történelmi város található Törökországban (Trója, Milet, Epheszosz). A világ 7 csodájának két darabja, a Halikarnoszi Mauzóleum és Artemisz Temploma is itt található, de nagyszerű természeti csodákkal is találkozhatunk az ország területén, mint például Pamukkale és Kappadókia. Igazán különleges kirándulási úticél lehet az elbűvölő Isztambul. Törökország tehát nem csupán egy gazdag történelem, egy táj, hanem egy keleti fűszerekkel teli konyha, színes bazárok, hangos zenével hívogató szórakozóhelyek és vendégszerető lakosokkal.
    

TÖRÖKORSZÁG KULTÚRÁJA ÉS VALLÁSA

Kultúra Törökország kultúrája igen sokrétű, az oszmán múlt, kultúrák keveredése, és az iszlám tradíciók miatt. Törökország a 20. század nagy részében a nyugat-európai mintákat követte mind politikailag, mind a művészetek terén, azonban próbálták megőrizni a régi kulturális értékeket is. Ez a törekvés az Atatürki reformoknak köszönhető. Ennek a hatásnak köszönhető, hogy a török kultúra ma a "kelet" és a "nyugat" egy igen érdekes és bonyolult keveréke.

Nyelv A török nyelvet a világon kb. 61 millióan beszélik, ebből kb. 52 millióan élnek Törökországban. Az országon belül keleti és nyugati dialektus alakult ki. A török modern irodalmi nyelv az anatóliai dialektus Isztambulban beszélt változatára épült.

Vízipipa, török kávéA török kultúrához hozzátartozik a vízipipa. A szállodákban is van lehetőség kipróbálni a kellemes illatú gyümölcsös dohánnyal megtöltött vízipipákat. De az utcákon sétálva láthatjuk, hogy minden utcában akad egy-egy kávézó, ahol a helyiek is vízipipáznak. A kávézókban azoknak, akik nem élnek a dohányzással, lehetőségük van egy ízletes és erős török tea vagy török kávé elfogyasztására is. Akik pedig a koffeinmentes élvezeteket részesítik előnyben, azoknak érdemes egy csésze almateát elkortyolni.

VallásA törökök nagy többsége muzulmán. Sokan csupán formálisan muzulmánok (születés jogán), de természetesen sokan valóban gyakorolják is a hitüket. Az iszlám mellett kis számban találhatunk még keresztényeket és zsidókat is. A muzulmán vallás temploma a mecset. A szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. A mecset a meghajlás, leborulás helye, hiszen az ima közben többször is meg kell hajolni. Törökország lakossága nagyrészt muszlim vallásúak. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (a hitvallás, az ima, az adakozás, a böjt, a Mekkai zarándoklat.) Az imára a müezzin (a mecset "alkalmazottja") szólítja a híveket. Sok mecsetbe csak muzulmán vallásúakat engednek be. Az iszlám szabályainak megfelelően az ima előtt mosakodni kell. A mecsetek udvarán vagy egy különálló kis épületben nyílik erre lehetőség. A mecsetek belseje általában egy egybenyitott, oszlopos tér. A bejárattal szemben található az ún. kibla-fal, amely általában a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ezen fal elé térdelnek, és Mekka felé fordulva imádkoznak. A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek is más-más formái alakultak ki. A világhírű épületek közül korábban több is mecset volt, mint például az Isztambulban a Hagia Sophia. Az iszlám tanításait két forrásból vezeti le. Az egyik a Korán, mely az iszlám legfontosabb és elsődleges forrása. A muszlimok szerint a Korán Isten által kinyilatkoztatott, Isten szavait tartalmazó mű. Az iszlám elismeri az Isten által küldött többi könyvet is ( Biblia és Tóra) , azonban azt tartják, hogy csak a Korán a romlatlan és változatlan formája Isten szavainak. A másik forrás a Szunna. A Szunna az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összességét jelenti. A siíta irányzatban a szunna kibővül az immámok tanításaival és cselekedeteivel is.

Oktatás A török oktatási rendszer is Atatürknek köszönhető, amelyet a török függetlenségi háború és a köztársaság kikiáltása után vezettek be. A rendszer állami felügyelet alá tartozik, és képzett munkaerőt biztosít a szociális és a gazdasági szektoroknak. A kötelező tanulási idő a 8 év általános iskola 6 és 14 éves kör között. A középiskola 3 vagy 4 éves. A diákok többsége az állami oktatásban tanul, de vannak magánintézmények is. Természetesen a középiskola után lehetőség van a felsőoktatásban a továbbtanulásra.

TÖRÖKORSZÁG GASZTRONÓMIÁJA

A török konyhaművészet jól ismert Európában A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma és uborka. A legkedveltebb gyümölcsfélék közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom. A törökök kedvelik a magvakat és a dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a fekete bors, a paprika, a menta és a kakukkfű.
A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolta rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is.
A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs és a bulgur (összetört, főzött majd kiszárított búzakása). Az olivaolaj széleskörűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olivabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel. A kenyérbúzából, árpából és kukoricából készül. Jellegzetesen török kenyér apide (pita) és a tandir ekmegi (tandir: szabadtéri, kerek tűzhely), melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát.

Étkezési szokások A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a 20. század folyamán; a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez. Kenyeret mindenféle ételhez felszolgálnak, még a rizs, a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség a simit (vagy gevrek), mely gyűrű alakú és szezámmaggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksüteménnyé alakított simitet lehet kapni, melyek különféle töltelékkel kaphatóak.
A hús mindig is luxuscikknek számított Törökországban. A legnépszerűbb húsáru a bárányhús, melyet leginkább ünnepeken (például esküvő) fogyasztottak, illetve a Kurban Bayrami (Áldozati Ünnep) idején etli pilav (húsos rizs) formájában. Amikor a húsipar megjelent Törökországban, a húsáru mindenki számára könnyen elérhető élelmiszerré vált és bekerült a törökök mindennapi étrendjébe. A gyorséttermek megjelenésével egyre népszerűbb lett a döner kebab és a kebabok különféle fajtái. A legnépszerűbb húsétel mégis mindmáig a kiyma (darált hús), melyet zöldségekkel szolgálnak fel. Így alakultak ki a különféle népszerű ételek, mint például akrymali fasulye (darált húsos bab).

Édességek
Az egyik legismertebb török édesség a baklava. Népszerűek a tejes édességek, például a muhallebi, sütlaç (tejberizs); kedvelt a helva, a kadayif, a künefe, a revani (búzadarából és keményítőből készül). Az egyik legismertebb és legkülönlegesebb török édesség a lokum vagy Turkish Delight, a vattacukorhoz hasonló az izmot pismaniye. Igazi különlegesség a csirkemellből készült, zselatinos tavuk göğsü is.

Italok
Bár a legtöbb török muzulmán, az alkoholos italok kedveltek; a Ramadan idején azonban nem fogyasztanak alkoholt. Népszerűek a sörök (például az "Efes"), Anatóliában pedig már időszámításunk előtt is készítettek bort. A raki jellegzetesen ánizs ízű alkoholos ital, melyet általában a mezével együtt fogyasztanak. Népszerű még a boza (erjesztett ital búzából vagy darából); az alkoholmentes italok között az ayran (joghurtital) és aşalgam (vörösrépalé).
Hagyományos italok a tea és a török kávé (cukorral vagy anélkül). A teát különleges, vékony, harang alakú üvegpohárkából fogyasztják, cukorral, de citromlé nélkül. A teát egy kétrészes teáskannában készítik (çaydanlık), melynek alsó részében vizet forralnak, felső részébe helyezik a tealeveleket. Amikor a tea elkészül, a felső kannából öntenek egy keveset a pohárba, majd felhigítják forró vízzel az alsó kannából. Így mindenki szabályozhatja magának, hogy mennyire erős teát szeretne inni. A török kávét egyszerű fém kávékiöntő edényben főzik: a vízbe belekeverik az őrölt kávét (van, aki cukrot is tesz az edénybe), majd forrásig főzik. Ezután habját leöntik, majd újra felforralják a kávét. A kávé elfogyasztása után jósolni is szoktak a kihűlt kávézaccból.

INFORMÁCIÓK AZ ÜDÜLŐHELYEKRŐL (TÖRÖK RIVIÉRA)

Alanya - Antalyától kb. 130-140 km-re keletre, kb. három órás transzferidőre fekszik. A Taurus-hegység öleli körbe Alanya városát, amely méltán népszerű nyaralóhely. A középkorban épült erődből nagyon szép kilátás nyílik a városra. A Vörös Torony, a kikötő, a Damlatas-barlang valamint az óváros a maga hangulatos üzleteivel, éttermeivel, vendéglőivel feledhetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. Sok legenda kering a város történelméről. Az egyik szerint Alanyát Marcus Antonius adományozta szerelmének, Kleopátrának. A történet szerint Kleopátra és Marcus itt töltötték mézesheteiket. Alanya és térsége napjainkban az egyik legkedveltebb üdülőterület, a híres Kleopatra Beach pedig a régió egyik leghosszabb homokos/aprókavicsos partszakasza. Alanya régióban található települések a reptértől távolodva: Okurcalar, Avsallar, Turkler, Konakli, Kleopatra Beach, Obaköy, Mahmutlar.

Antalya - A Török Riviéra legnagyobb városa, melyet vízesései és építészeti műemlékei is ismertté tesznek. A város egyik híres, az ókorból származó látványossága a Hadrianus kapu, mely Kr. e. 130-ban épült. A települést a Taurus lenyűgöző hegyvonulatai ölelik körül. A város peremén fekvő magasabb szállodák ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a mélykék tengerre. Az óváros oszmán házai között, a bazárban és a kikötőben barangolva izgalmas napot tölthetünk el. Innen kb. 12 km-re keleti irányban találjuk Törökország egyik legszebb homokos tengerpartját, Lara Beach-et. A várostól nyugatra Konyaalti gondozott, kristálytiszta vizű kavicsos strandja vonzza a napsütés szerelemeseit. Északra, a hegyek felé indulva, Törökország igazi arcával találkozhatunk: a Düden és Kursunlu nevű vízesésekkel és lenyűgöző természeti tájjal. Érdemes egy kirándulást tenni az ókori településekre, Aspendosba és Pergébe, vagy a várostól kb. 50 km-re található síparadicsomba, Sakhkentbe, ahol akár április közepéig is lehet síelni.

Belek - A beleki turisztikai régió a gyönyörű türkizkék tenger látványával, aranyszínű strandokkal, zöld fenyvesekkel és golfpályákkal csalogatja a látogatókat. Igényes szállodák sora épült fel a széles, homokos/kavicsos, lassan mélyülő part mentén. A nagy, gondozott kertekkel kialakított szállodák többsége belesimul az eredeti fenyvesekkel borított tájba. A luxus Belek jelképévé vált. A régióban közkedveltek a vízi sportok. Bevásárlásra a mintegy 5 km-re lévő Kadriye nevű kis városkában is lehetőség van. A festői szépségű Belek ideális a gyermekes családok, a pihenésre vágyók, valamint az amatőr sportolók számára. Az egzotikus hangulat, az aranyszínű homokos tengerpart és a türkizkék tenger közelsége, a zöldellő fenyvesek és a golfpályák minden bizonnyal segítenek kipihenni és elfelejteni a mindennapok problémáit.

Kemer - Kemer a Törökországi üdülőhelyek között az elsők közt van. A repülőtértől kb. 50 km-re helyezkedik el. A város szívében található egy kis kikötő, melynél a kirándulásról visszatérő hajók állnak meg. A kikötő környékén számos bár, étterem és üzlet található. Kemer egy csodálatosan tiszta vizű, kavicsos tengerparton fekszik. A szállodák a városban, illetve a környező településeken (mint Kiziltepe, Göynük, Beldibi, Camyuva vagy Tekirova), nagyrészt közvetlenül a parton helyezkednek el. A fenyvesekkel körülvett nyaralóhelyek természeti szépsége páratlan, a szállodákat úgy alakították ki, hogy harmóniában legyenek a természettel. A környék nevezetességei közé tartoznak Phaselis ókori városának romjai, valamint Olympos, a híres lykiai város, amely csodálatos tengerpartjáról, az érintetlen természetről valamint ókori romjairól (fürdő, szentélyek, római színház és temető) híres. Olympostól északra, Ciraliban található a világhírű Yanartas hegy, melyet "Lángoló Szikla"-ként ismerhetünk, ahol egy különleges természeti képződmény hatására soha nem alszik ki a tűz. Kemer régióban található települések a reptértől távolodva: Göynük, Kemer belvárosa, Camyuva, Tekirova.

Side - Antalyától mintegy 70 km-re keletre található ez a turisták által szintén nagyon kedvelt üdülőhely. A csodákkal teli városkát narancsültetvények és gyapotmezők veszik körül. A város neve az anatóliai gránátalma szóból ered. Side híres gazdag történelméről, hiszen a várost már az antik korban ismerték, ekkor forgalmas kikötő volt, melyet kalózok látogattak. A mai Side utcáin sétálva, letűnt korok számtalan érdekes emlékével találkozhatunk és betekintést nyerhetünk a kicsi, hangulatos városka életébe. Találhatunk itt üzleteket, ahol a helyi kézművesek portékáit vásárolhatjuk meg. Közvetlenül a tengerparton számos bár, étterem és kávézó található, gyönyörű strandjaira csodás kertekkel rendelkező szállodák települtek. Esténként a tenger hullámai elevenítik meg a régmúltat, ahogy antik műemlékek lábánál törnek meg és hangjuk odavész a város szűk utcácskáiban. Sidétől csupán néhány kilométerre található a festői Manavgat vízesés. Side régióban található települések a reptértől távolodva: Colakli, Kumköy, Antik Side, Sorgun, Titreyengöl, Kizilagac, Kizilot.